Meglepően nagy mértékben járul hozzá a követeléskezelési szektor a magyar gazdaság teljesítményéhez, a szabályozásban azonban mellőzöttnek érzik magukat a szektor szereplői – derült ki Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatójának előadásából a Portfolio mai Budapest Economic Forum című konferenciáján. Szerinte 7-8%-os NPL-rátát hozhat a törlesztési moratórium kivezetése, amely körül sokasodnak a negatív gazdasági kockázatok.
A felhalmozott kamattartozás előtörlesztésének díjmentessé tételét, a futamidő növelése helyett egy magasabb törlesztőrészlet önkéntes alapú vállalását és a törlesztések lépcsőzetes visszavezetését is a jogalkotók figyelmébe ajánlja az MNB a törlesztési moratórium kivezetésének tervezésekor – hangzott el a Portfolio mai online Lakossági hitelkockázatok és behajtás 2021 Meetupján. A követeléskezelők továbbra is elengedhetetlennek tarják egy egységes követeléskezelési törvény megalkotását, a bankok pedig optimistábban látják az MNB-nél a moratórium után várható fejleményeket a hitelportfóliók romlásában.
A törlesztési moratróium sok problémát elfed, a lejárta után jelentős nem teljesítő hitelállomány alakulhat ki Magyarországon - mondta Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója a Portfolio mai hibrid Hitelezés 2020 konferenciáján.
Nagyon megfogyatkozott mára a bankok által eladni kívánt követelésállomány, és a követelések megbízással végzett kezelése is visszaszorult – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója. A még piacra kerülő követeléseket egyes szereplők irreális áron vásárolják meg, ami egy gazdasági visszaesés esetén súlyos kérdéseket vethet fel a vevőknél. Bár a jogszabályi követelmények hatalmasat szigorodtak, még mindig nagy szükség lenne a követeléskezelői piac tisztulására.
A bajban lévő adósok kétharmada most már nem a bankjának, hanem egy követeléskezelőnek tartozik. Hogy mi most a helyzet és mi várható a követelések piacán a Nemzeti Eszközkezelő programjának lezárása és a családi csődvédelem kudarca után, arról Felfalusi Pétert, a ma már jelzáloghiteleket is nagy tételben kezelő Intrum magyarországi vezérigazgatóját kérdeztük.
Elkezdődött, amitől sokan tartanak: megugrott nyár végén, ősz elején az újonnan bedőlő jelzáloghitelek darabszáma - derült ki egy mai konferencián a Központi Hitelinformációs Rendszer adataiból. A régi nevén BAR-listán lévők kétharmada ma már nem a bankoknak, hanem a hitelüket megvásárló követeléskezelőknek tartozik. A teljes pénzügyi rendszerben velük együtt még mindig 18% a nem teljesítő hitelek aránya, és 700 ezer végrehajtás mellett 300 ezer fizetési meghagyás van folyamatban. Aktív a fedezetlen fogyasztási hitelek és a jelzáloghitelek piaca is, de ma már egyre kevesebb csomagot értékesítenek a bankok.
Idén 20-30 százalékkal nőhet a lakáshitelek új kihelyezése Magyarországon, a tetőzés pedig 2-3 év múlva jöhet - prognosztizálták a lakossági hitelszakértők Hitelezés 2018 konferenciánkon. A digitalizált jelzáloghitelezésről, az automatikus értékbecslésről és a fix kamatok elterjesztéséről is véleményt mondtak a résztvevők.
A magyar társadalomra nem feltétlenül jellemző a pénzügyi tudatosság, sőt egyre inkább úgy tűnik, hogy a 2008-ban kezdődött gazdasági válság után sem sikerült a helyes tanulságokat levonni. Ami viszont biztató, hogy egyre több kezdeményezés irányul arra, hogy a fiatalok már ne kövessék el a korábbi generációk hibáit. De hogyan lehetnénk tudatosabbak, mik a legszükségesebb pénzügyi információk, és egyáltalán: kitől kellene ezeket megtanulnunk? Kevesen látják ezeket a kérdéseket mélyebben, mint a követeléskezelő cégek: ezért is kérdeztük a pénzügyi tudatosságról Felfalusi Pétert, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatóját.
A bankok profitjának visszaesése lesz az MNB fogyasztóbarát lakáshitel koncepciójának a legfontosabb hatása; az első nagybank 2018-2019-ben tűnhet el a magyar piacról, a lakásárak emelkedése viszont csak 2020-2021-ben állhat meg - többek között ezt gondolta múlt keddi Hitelezés 2017 konfrenciánk hallgatóságának relatív többsége a közönségszavazáson, amelynek eredményeit az alábbiakban mutatjuk be.
A magáncsőd szabályozását jelentősen át kell alakítani - értettek egyet mai Hitelezés 2017 konferenciánk utolsó panelbeszélgetésének résztvevői, köztük az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Az MNB elégedetlen tavaly márciusi jelzáloghitel-ajánlásának eredményeivel, a bankok ugyanis sokszor csak le akarták tudni ezt mint feladatot, és kevés ügyfélmegállapodás született. A nem teljesítő jelzáloghitelek piacán még idén is várhatók eladások.
Az Erste Banktól tavaly novemberben átvett nem teljesítő jelzáloghitel-portfólió 15%-ára sikerült már valamilyen megoldást találnia az Intrum Justitiának az ügyfelekkel. A fedezetlen lakossági hitelek piaca lényegében kimerült, az említett tranzakció viszont a külföldi befektetők érdeklődését is felkeltette Magyarország iránt - hangzott el a Portfolio Hitelezés 2017 konferenciáján.
Novemberben 19 milliárd forintért vette meg az Erste Bank nem teljesítő jelzáloghiteleinek nagy részét az Intrum Justitia. Felfalusi Péter, a követeléskezelő cég vezérigazgatója most a Reutersnek azt monda: további problémás jelzáloghitel-portfóliók megvásárlását tervezik. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint hat bank is tervez ilyet értékesíteni.
Szép lassan beindul a rossz minőségű vállalati hitelek, különösen a projekthitelek és a hozzájuk tartozó ingatlanok eddig alig létező piaca Magyarországon. Az MKB már meghirdette portfóliója egy részét, de úgy hírlik, a CIB, a Raiffeisen és az Erste is szívesen megválna összesen több százmilliárd forintnyi projekthitelétől. Úgy tudni, egyre több külföldi befektető érdeklődik náluk, de a piac katalizátora és egyúttal a követelésvásárlók legnagyobb versenytársa az MNB által alapított eszközkezelő, a MARK Zrt. lehet, amely az év második felében indíthatja meg vásárlási tevékenységét. Négy szakértőt kérdeztünk meg, mi várható ezen a gyakorlatilag most induló piacon.
A nem teljesítő lakossági hitelek piaca kettészakadt: a fedezett hiteleket szinte nem tudják eladni a bankok, míg a fedezetlen portfólióktól könnyebben megválnak. Hogyan alakulnak az árak, mennyi követelést tudnak eladni a bankok, mekkora irántuk a kereslet, és mennyit akarnak eladni? Erről tartott előadást Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója, a MAKISZ elnöke a Portfolio Hitelezés 2015 konferenciáján. Azt is megtudtuk, hogy az Intrum Justitia néhány száz fedezett lakossági követelés megvételét tervezi teszt jelleggel, vagyis akár további fedezett követelésportfóliókat vehetnek meg a jövőben.
Évi 5000-6000 család veheti igénybe a jövő évtől a magáncsődöt, így önmagában nem oldja meg a bankok lakossági hitelportfóliójának problémáit - mondja a Portfolio-nak adott interjúban az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója, aki fontos, újdonságnak számító részleteket is elárul nekünk az egyeztetés alatt álló magáncsődről. Az elszámolás azonban most még forróbb téma: Felfalusi Péter véleménye szerint a követeléskezelőnek tartozó devizaadósok közül mindössze 20-25%-a igényelheti (nekik ezt külön kérni kell!), pedig a lízingeseknek akár 30%-kal is csökkenhetne a tartozásuk. Nemcsak a bankokat, a követeléskezelőket is rosszul érinti a devizahiteles ügy, de úgy tűnik, kegyelmi pillanathoz érkeztek mára a követelésvásárlók, és nagy, nekik kedvező változások várhatók a piacon.
A magyar bankoknál az elmúlt egy évben komoly mértékben halmozódtak fel a nem teljesítő hitelek, főleg a fedezett hitelportfólióktól nem tudnak megszabadulni a pénzintézetek. A fedezetlen nem teljesítő portfóliókat már könnyebben eladják a bankok, de az értékesítés volumene a tavalyi utolsó negyedévben a válság óta a legalacsonyabb volt - derül ki Felfalusi Péter előadásából, amely az Oliver Wyman és az Intrum Justitia közösen tartott konferenciáján hangzott el.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Lapértesülések szerint Erdogan Mark Rutte mögé állhat be.
A környező hat országgal összehasonlítva a középmezőnyben van Magyarország.
A gyorsvasút a reptérre vezet a tervek szerint.
Új kihívások a szektorban.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
